A bosznia-hercegovinai Medjugorjeban évről-évre augusztus elején rendezik meg a Mladifest elnevezésű ifjúsági fesztivált. 2017-ben közel hetven országból, több tízezer fiatal érkezett. Magyarországról és a magyar nyelvterületekről is több száz ember, beleértve azt a két busznyi, főként középiskolásokból és egyetemistákból verbuvált csapatot is, akikhez én tartoztam.
Medjugorje az egyik legvitatottabb kegyhely, még az odalátogató klerikusok és laikus hívek sem alkotnak egységes véleményt. A saját célom sem az volt, hogy a jelenések kérdésében állást foglaljak, hanem az, hogy részt vegyek egy olyan, keresztény fiataloknak szóló eseményen, ami szellemi és lelki kikapcsolódást, feltöltődést nyújt.
A 28. Mladifest mottója:
Gazdagodjatok mind jobban a szeretetben.
Cenacolo Közösségben
A fesztivál szerves része a Cenacolo közösségben élők tanúságtétele, előadása, munkája. Velük nemcsak a rendezvény központi helyszínén, hanem közösségi otthonukban is lehet találkozni. A Cenacolot egy dél-olaszországi szerzetes, Elvira nővér alapította harmincegy éve, azzal a céllal, hogy segítsen a szenvedélybetegeken. Ma már több, mint hat tucat házuk van a világ minden pontján. Az itt élő fiatalokat imádságos lelkület veszi körül, amivel párosul a munka szeretete. Az életbe való visszaintegrálás ugyanis fontos része a programnak. A medjugorjei házban budapesti fiú is él, aki anyanyelvén mesélte el történetét számunkra és lelkesen fordította olasz társa mondanivalóját. A fiatalemberektől útravalóként azt kaptuk, hogy mindig lehet újrakezdeni és Isten mindenkit képes meggyógyítani.
A Križevac tetején
A városka felett a legmagasabb hegy a Krizevac, amelynek tetején egy 12 méter magas kereszt áll. A sziklás, nehéz terepen egyedi keresztutat lehet megtenni. A lelki feltöltődés elengedhetetlen része ez. A hőségre való tekintettel, mi hajnali háromkor indultunk el, hatkor megpihenve és elcsendesedve gyönyörködtünk a napfelkeltében. Legelszántabb társaink mezítláb tették meg az egész utat vagy annak bizonyos részét.
Jelenések-hegyén
A Podbrdo vagy a köznyelvben csak Jelenések-hegyének nevezett helyszínen egy kék kereszt állít emléket az 1981-es jelenéseknek. Tetején pedig egy Szűz Mária szobor áll. A látnokok a mai napig rendszeresen visszajárnak, ráadásul könnyebb terep, mint a Krizevac, ezért turista szempontból is népszerűbb, szinte nincs olyan napszak, amikor ne lenne itt senki. Ide már világosban, hatkor indultunk. Rózsafüzért imádkoztunk felfelé. Többen ezt az utat is cipő nélkül tették meg.
Több órás szertartáson
A 42-46 fokos hőség miatt a Mladifesten reggeltől-délig és késő délutántól-késő estig zajlottak a központi programok. A délutáni szekció mindig tanúségtételekkel kezdődött, rózsafüzérrel folytatódott, és szentmisét követő szentségimádással zárult. A miséken óriási volt a jelenlét, minden este, több, mint 500 pap koncelebrált és az élő közvetítését is több ezren követték a Youtube-on. Akiben még maradt erő és kedv a szertatások után ott maradhatott közös imádságra, éneklésre. Kiváló alkalom volt arra, hogy a magyar nyelvű résztvevők találkozzanak, illetve arra is, hogy olyan testvérekkel ismerkedhessenek meg, mint például a libanoniak, akik a legtovább énekeltek dicsőítő dalokat.
Szabadtéri gyónáson
A helyszín és rendezvény egyik különlegessége az, hogy nagy a gyónási hajlandóság. A templom udvarán számos gyóntatófülke van, de ez nem volt elég, ezért a jelenlévő atyák több órán keresztül árnyékos és kevésbé árnyékos helyeken is gyóntattak. A csoportvezető papunk már utunk kezdetén mindenkit biztatott arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Ennek ellenére a helyszínen senkit sem kellett noszogatni, az ottlévők egyszerűen érzik a késztetést, hogy megbánják bűneiket.
Kravica-vízesésnél és Gradacban
Medjugorje közelében található Bosznia híres természeti kincse a Karvica-vízesés, a 30 méteres magasságból lezúduló víz és a nemzeti park árnyas fái valódi hűsölést jelentettek. Szintén felüdülés volt a szomszédos horvát tengerparton való strandolás. Mi egy nappal előbb indultunk, hogy ez is beleférjen, más csoportok pedig ott fejezték be útjukat.
A cikk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Hittudományi Kar hitéleti és tudományos lapjában, az Effata I/2. számában is megjelent.
Fotók: Petrovics Anna
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: