Hiroshimából Shinkansennel utaztunk a Fuji Nemzeti Park részét képező Hakone városkába. Izgalmas napnak néztünk elébe, hiszen nagyon hosszú útitáv várt ránk – bár ez a szuperexpresszel csak pár óra volt – és csupa újdonság. A hegyi városkába – amely számomra Ótátrafüredet idézte -, egyszeri átszállással értünk el.
A közbeeső állomáson már elkezdtem a vásárlást, hiszen az eredeti program szerint japán vacsorában és reggeliben lett volna részünk, ettől pedig nagyon tartottam. Öt nap után végre belefutottam egy pékségbe, ahol levelestésztás süteményeket, és Croque Monsieur-nek nevezett japán szendvicset vettem, konkrétan rákhúsos volt (ezt előre nem tudtam). Plusz tartalékként pedig a Starbucks-ba is betértem pár sütiért. Hakone városában pedig az élelmiszerboltban is vettem ezt-azt.
Kis városlátogatás, nézelődés után busz vitt fel minket a kanyargós szerpentinút végén lévő ryokan típusú szállodánkba. A tradicionális szálláson a kimonót viselő személyzet nagyon kedves fogadtatásban részesített minket.
A ryokanban a szobák tatamival (gyékényszőnyeggel) borítottak, fakeretre ragasztott papír tolóajtók választják el a tereket, kicsi székek és kis asztalka a berendezés középpontja.
Az alvás futonon történik, amit a személyzet a vacsoraidő alatt készít ki. A szobákban szépen összehajtogatva ott vannak a különböző méretű yukaták, a háziköntös szerepét betöltő kimonók, melyeket a vacsora idején és a fürdők használatakor ajánlott viselni. A fürdőszoba is hagyományos elrendezésű zuhanyzó, és egy kényelmes kád, a wc szigorúan elválasztva. Egy falban kialakított hosszú, keskeny résen át a fürdő közvetlenül érintkezik a környezettel (ablak is van), ami a mi esetünkben erdővel borított domb, folyó, és közvetlenül az ablak alatt egy csodás vízesés volt. Érdekes kozmetikumok is rendelkezésre álltak.
Japánban a csaknem üres belső tér a hagyomány, tolóajtók mögött tárolták a használati eszközöket. Az említett kis asztalkán különféle teák, és egy felismerhetetlen csemege várta a vendégeket. (Feltételezzük, hogy ez volt a szárított tücsök.) A vacsoráig az időt a yukaták próbálgatásával és a szálloda ajándékboltjának felfedezésével töltöttem. Az ételt egy nagy teremben szolgálták fel nekünk. Két távoli sorban ültünk egymással szemben, mindenkinek egy pici asztalka jutott.
Erre az alkalomra felvettem a szép kimonómat, amit a személyzet külön megdicsért. Nehezen ismertük fel az ételeket. Az idegenvezető készségesen elmondta amit tudott, én meg lelkesen jegyzeteltem.
A tradicionális japán étkezésre a harmónia, a különböző fogások, összetevők tetszetős elrendezése a jellemző. A vacsora a főétkezés, sok apró fogásból áll, főként nyers ételekből. A japánok úgy vélik, ha az istenek úgy akarták volna, akkor sütve és főve teremtették volna az ételt.
Nekünk tizenhárom fogás volt kikészítve és még közben is kaptunk egy-két ételt.
Az első kistányérkán: nyers uborka, nyers padlizsán, répa volt savanyítva. Mellette gomba tojásos zselében, borsóval.
A sárga kocka töktofu. Előtte a hosszúkás fehér tányéron gombás sushi, rák, gyömbér.
A kék csíkos tálkában nyers tonhal, rák, nyers polip mellé wasabi, szójaszósz.
A kék ovális tálkában tintahal és heringfilé.
A zöld tálkában tészta, tintahal, darált tofu, csirke és ráktekercs egyben.
Az üstszerű edényben: gomba, tészta, káposzta. A másik meleg edényben: gomba és csirkehús. A két meleg tálka közötti tányéron tojásos sült hal, csíra, pácolt gyömbér.
Aztán kaptunk még tempurát (rántott rákot) shitake gombával. Bancsa teát. Miso levest. Apró gyümölcsöket.
A vacsora fogásait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, elsősorban azt írtam fel, amit felismertem és amit az idegenvezető is ismert, amit nem, az kimaradt.
Pár dolgot megkóstoltam, de volt, amit egyáltalán nem mertem.
Az étkezés után alkalom nyílt, hogy a szálloda kültéri óriás medencéiben relaxáljunk, ezt én inkább a saját fürdőszobámban próbáltam ki. A japán meleg fürdő 43 fokos, külön fürödnek a nők és a férfiak, mindenki meztelenül merítkezik meg. Ezt nem tisztálkodásból, hanem relaxálásként teszik. Így előtte kötelező alaposan, zuhany alatt megmosakodni. A családoknál hagyományosan elsőként az idősek, majd a nők a gyerekekkel és a legvégén a férfiak mártóztak meg.
Hakonéban végre tudtam venni sajtot. Mini füstölt sajtocskák voltak, kicsi kiszerelésben, este ezt nasiztam.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: